A legfontosabb szempont, amikor ruh�t szeretn�l rajzolni az, hogy pontosan �br�zold a ruha szerkezet�t. Mindig tudnod kell, hogy pontosan merre akarod a ruhaszerkezetet mozgatni. A k�p p�ld�i az alapvet� r�ncokat mutatj�k be. A bal fels� kett� azt mutatja be, hogy a ruh�n hogy �rv�nyes�l a gravit�ci�, ami a f�ld fel� h�zza. �ltal�ban ezeket hossz� k�penyen, vagy ingen szokt�k �br�zolni. A fels� jobb, �s az als� bal helyes p�ld�k arra, hogy a gravit�ci� nem csak lefel� h�zza az anyagot, hanem kiss� balra, v�zszintesen. Az als� jobb k�p kiss� �sszetettebb, mint a t�bbi. Ilyenkor �ltal�ban a ruha t�bbfel� gy�r�dik. de szem el�tt kell tartani azt, hogy mindig a hajtott ruhar�sz ker�l legf�l�lre.

 

 

 

 

Itt n�h�ny t�bbi p�lda l�that� a r�ncokra. A bal oldali akkor k�vetkezik be, amikor pl. egy hoszabb anyagot f�j a sz�l jobbra. Az anyagok �rny�kol�sa, �ltal�ban a r�ncok ment�n l�that�, �s tov�bb ny�lik, mint a gy�r�d�s. A jobb oldalon az �rny�kol�s helyein�l megfigyelhet�, hogy az �rny�k merre tol�dik, ha fentr�l lefel� gy�r�dik az anyag.

 

 

 

 

 

Itt van n�h�ny v�letlenszer� p�lda a r�ncokra. Pl a ruha k�ny�kr�sz�n�l, ha a kar be van hajl�tva, mindig kicsit f�ntre, �s lentre helyezkedik a r�nc, sosem t�nylegesen a k�ny�kre. Viszont, ha a k�z egyenes, a gy�r�d�s csak a k�ny�kr�szn�l jelentkezik. A masnin�l �ltal�ban t�nyleges r�ncvonal nincs, csak az �rny�kol�sb�l t�nik ki a gy�r�d�s.

 

 

 

 

 

 

Ha t�bb r�szletet dolgozol ki a r�ncokn�l, �rdekesebb lesz a gy�r�d�s. A baloldalin�l az alapvet� es�si r�ncokon k�v�l, egy csom� is van. Megfigyelhet� itt, hogy a csom� ir�ny�ba h�z�dnak a r�ncok, ut�na viszont r�gt�n kisz�lesedik. A jobb oldali k�pn�l olyan anyag l�that�, ami hossz�, �s r�l�g valamire. Itt keletkezik ebben az esetben a gy�r�d�s, nem pedig a leng� r�szn�l. A r�l�g� r�szn�l, a r�ncok k�z�tt �tfed�sek vannak.

 

 

 

 

 

 

 Itt egy alapvet� p�lda l�that� a gall�rra. Itt m�r nem csak a gy�r�d�s, hanem az anyag vastags�ga is l�tszik. A fels� p�lda egy v�konyabb anyag, az als� viszont j�val vastagabb. Az �br�zol�sb�l is l�tszik, hogy mivel a vastagabb anyag nehezebb, az �thajt�s ment�n nem leng ki, hanem sokkal ink�bb h�z lefel�.

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt egy lel�g� k�penyujj l�that�. Mefigyelhet�, hogy a lel�g� anyag, nem csak lefel� r�ncol�dik, hanem az anyag kiindul�si hely�hez befel� is.

 

 

 

 

 

 

Itt h�rom m�sik fajta ruhaujj l�that�. Ezek nem annyira lel�g�ak, sokkal ink�bb merevebbek. Az els� k�pn�l az ujj kev�sb� lel�g�, nem az ujj v�ge fel�, hanem a v�ll fel� r�ncol�dik. A m�sodik rajzn�l az anyag kev�sb� merev, ink�bb laza, �s az ujjn�l gy�r�dik, jobban �rv�nyes�l a t�megvonz�s. A harmadik k�pn�l a ruhaujj nagy, laza, �s a k�ny�kig fel van gy�rve, �gy a gy�r�d�s a felgy�rt r�szn�l keletkezik, a l�g� r�szn�l l�nyegesen kevesebb, ami a felgy�r�shez mutat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt a gy�r�d�sek fajt�i l�that�ak a k�l�nb�z� ruh�kon. Mindig a ruha es�s�t�l f�gg a r�nc ir�nya.

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt egy kicsi, de ann�l fontosabb dolog figyelhet� meg. Ha a ruhaanyagon cs�k, vagy minta tal�lhat�, nagyon fontos, hogy egy�tt mozogjon a  ruha szerkezet�vel, �gy a gy�r�d�ssel is. �gy a gy�r�d�sek �rny�k�t, a mint�n is kell �rz�keltetni.

 

 

 

 

 

 

 

 MOst, hogy tudunk r�ncot rajzolni, meg tudjuk alkotni a karakter minden ruh�j�t. Kezdj�k, mondjuk azzal, hogy rajzolsz egy alapvet� inget. Van rajta n�h�ny alapvet� hely, ahol r�ncosodik. Ha erre r�adunk egy nehezebb zak�t, az ing r�nca eltol�dik, mindig az egyik ir�nyba (�ltal�ban jobbra), �s kiss� lefel�.

 

 

 

 

 

 

 

 Itt n�h�ny jobb p�ld�t tal�lsz a fels� ruh�zatra. Itt l�thatod, hogy �ltal�nosan a r�ncok a h�naljn�l, a v�lln�l, �s der�kn�l jelentkezik. Mindig meg kell rajzolni a varratokat, �gy m�g �leth�bb a rajz.

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezekut�n, n�zz�k az als�ruh�zatot. Megfigyelhet�, hogy fi� nadr�g h�ts� r�sze, kiss� s�k, �s sz�gletes, m�g a l�ny nadr�g fen�khez simul�, sokkal g�mb�lydedebb. A r�ncok �ltal�ban itt a fen�k alatt, a t�rdhajlatban, illetve a bokar�szn�l l�that�ak, m�g a t�bbi r�szn�l szinte nincs semmi red�. Itt is figyelni kell a varratok megrajzol�s�ra. Szab�st�l f�gg�en, itt a nadr�g oldal�n, �s az �gy�kn�l vannak a varratok.

 

 

 

 

 

 

 

 

A szokny�k h�ts� r�sz�n�l megfigyelhet�, hogy r�ncok szinte nincsenek, (anyag merevs�g�t�l, �s helyzett�l f�gg�en) viszont a fen�kr�sz �rn�kol�ssal ki van emelve. A bal k�pn�l egy laz�bb, t�sk�s nadr�g. A r�ncok lefel� h�z�dnak, illetve ebben az esetben a bokar�szn�l van �tfed�ses gy�r�des.