A legfontosabb szempont, amikor ruhát szeretnél rajzolni az, hogy pontosan ábrázold a ruha szerkezetét. Mindig tudnod kell, hogy pontosan merre akarod a ruhaszerkezetet mozgatni. A kép példái az alapvető ráncokat mutatják be. A bal felső kettő azt mutatja be, hogy a ruhán hogy érvényesül a gravitáció, ami a föld felé húzza. Általában ezeket hosszú köpenyen, vagy ingen szokták ábrázolni. A felső jobb, és az alsó bal helyes példák arra, hogy a gravitáció nem csak lefelé húzza az anyagot, hanem kissé balra, vízszintesen. Az alsó jobb kép kissé összetettebb, mint a többi. Ilyenkor általában a ruha többfelé gyűrődik. de szem előtt kell tartani azt, hogy mindig a hajtott ruharész kerül legfölülre.

 

 

 

 

Itt néhány többi példa látható a ráncokra. A bal oldali akkor következik be, amikor pl. egy hoszabb anyagot fúj a szél jobbra. Az anyagok árnyékolása, általában a ráncok mentén látható, és tovább nyúlik, mint a gyűrődés. A jobb oldalon az árnyékolás helyeinél megfigyelhető, hogy az árnyék merre tolódik, ha fentről lefelé gyűrődik az anyag.

 

 

 

 

 

Itt van néhány véletlenszerű példa a ráncokra. Pl a ruha könyökrészénél, ha a kar be van hajlítva, mindig kicsit föntre, és lentre helyezkedik a ránc, sosem ténylegesen a könyökre. Viszont, ha a kéz egyenes, a gyűrődés csak a könyökrésznél jelentkezik. A masninál általában tényleges ráncvonal nincs, csak az árnyékolásból tűnik ki a gyűrődés.

 

 

 

 

 

 

Ha több részletet dolgozol ki a ráncoknál, érdekesebb lesz a gyűrődés. A baloldalinál az alapvető esési ráncokon kívűl, egy csomó is van. Megfigyelhető itt, hogy a csomó irányába húzódnak a ráncok, utána viszont rögtön kiszélesedik. A jobb oldali képnél olyan anyag látható, ami hosszú, és rálóg valamire. Itt keletkezik ebben az esetben a gyűrődés, nem pedig a lengő résznél. A rálógó résznél, a ráncok között átfedések vannak.

 

 

 

 

 

 

 Itt egy alapvető példa látható a gallérra. Itt már nem csak a gyűrődés, hanem az anyag vastagsága is látszik. A felső példa egy vékonyabb anyag, az alsó viszont jóval vastagabb. Az ábrázolásból is látszik, hogy mivel a vastagabb anyag nehezebb, az áthajtás mentén nem leng ki, hanem sokkal inkább húz lefelé.

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt egy lelógó köpenyujj látható. Mefigyelhető, hogy a lelógó anyag, nem csak lefelé ráncolódik, hanem az anyag kiindulási helyéhez befelé is.

 

 

 

 

 

 

Itt három másik fajta ruhaujj látható. Ezek nem annyira lelógóak, sokkal inkább merevebbek. Az első képnél az ujj kevésbé lelógó, nem az ujj vége felé, hanem a váll felé ráncolódik. A második rajznál az anyag kevésbé merev, inkább laza, és az ujjnál gyűrődik, jobban érvényesül a tömegvonzás. A harmadik képnél a ruhaujj nagy, laza, és a könyökig fel van gyűrve, így a gyűrődés a felgyűrt résznél keletkezik, a lógó résznél lényegesen kevesebb, ami a felgyűréshez mutat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt a gyűrődések fajtái láthatóak a különböző ruhákon. Mindig a ruha esésétől függ a ránc iránya.

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt egy kicsi, de annál fontosabb dolog figyelhető meg. Ha a ruhaanyagon csík, vagy minta található, nagyon fontos, hogy együtt mozogjon a  ruha szerkezetével, így a gyűrődéssel is. Így a gyűrődések árnyékát, a mintán is kell érzékeltetni.

 

 

 

 

 

 

 

 MOst, hogy tudunk ráncot rajzolni, meg tudjuk alkotni a karakter minden ruháját. Kezdjük, mondjuk azzal, hogy rajzolsz egy alapvető inget. Van rajta néhány alapvető hely, ahol ráncosodik. Ha erre ráadunk egy nehezebb zakót, az ing ránca eltolódik, mindig az egyik irányba (általában jobbra), és kissé lefelé.

 

 

 

 

 

 

 

 Itt néhány jobb példát találsz a felső ruházatra. Itt láthatod, hogy általánosan a ráncok a hónaljnál, a vállnál, és deréknál jelentkezik. Mindig meg kell rajzolni a varratokat, így még élethűbb a rajz.

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezekután, nézzük az alsóruházatot. Megfigyelhető, hogy fiú nadrág hátsó része, kissé sík, és szögletes, míg a lány nadrág fenékhez simuló, sokkal gömbölydedebb. A ráncok általában itt a fenék alatt, a térdhajlatban, illetve a bokarésznél láthatóak, míg a többi résznél szinte nincs semmi redő. Itt is figyelni kell a varratok megrajzolására. Szabástól függően, itt a nadrág oldalán, és az ágyéknál vannak a varratok.

 

 

 

 

 

 

 

 

A szoknyák hátsó részénél megfigyelhető, hogy ráncok szinte nincsenek, (anyag merevségétől, és helyzettől fűggően) viszont a fenékrész árnékolással ki van emelve. A bal képnél egy lazább, táskás nadrág. A ráncok lefelé húzódnak, illetve ebben az esetben a bokarésznél van átfedéses gyűrődes.