Jelrendszer

A jap�n nyelvet (nihongo, nippongo) kb. 121 milli� ember besz�li anyanyelvk�nt.
A 6. sz�zad v�g�n Jap�n a k�naiakt�l vette �t az �r�sjeleket (kanji jap�nul). Mivel a sok sz�tag�, de mind�ssze �t mag�nhangz�t (ugyanazokat, mint p�ld�ul a spanyol nyelv) haszn�l� jap�n nyelv gy�keresen elt�r a r�gebben f�k�nt egy sz�tag�, �s hangilag gazdagabb k�nai nyelvt�l ez�rt a k�nai jelek nem mindig tudt�k kifejezni a jap�n szavakat.

Az egyszer� fonetikai rendszer�, ragoz� jap�n nyelv �t�r�s�ra a k�nai nem volt a legmegfelel�bb, de Jap�n sz�m�ra abban az id�ben ez term�szetes v�laszt�snak t�nt. A k�t nyelv k�z�tti neh�zs�gek miatt az �r�stud� jap�nok kezdetben egyszer�en a klasszikus k�nait haszn�lt�k �r�sra, majd a 9-10. sz�zadban alak�tott�k ki az adekv�t jap�n �r�sm�dot. A jap�nok sz�tag�b�c�ja a kana eg�sz�ti ki a k�nai �r�sjeleket.

A hiragana k�nai �r�sjelek kurz�v form�j�b�l alakult ki, az egyszer�bb szavak vagy �ppen a ragok le�r�s�ra.
A katakan�k pedig egy-egy �r�sjel r�szlet�b�l sz�lettek els�sorban fonetikai �rt�kek bemutat�s�ra. A jap�n nyelvben az idegen szavakat katakan�val �rj�k le. Ez az �rott nyelv, amivel mindenhol tal�lkozhatunk �s j� ha ismerj�k oket.
1900-ban szabv�nyos�tott�k a hiragan�t �s a katakan�t, �s a k�nai eredet� kandzsikkal (melyekkel a szavak fogalmi r�sz�t, pl. a f�neveket, az iget�t �rjuk le) egy�tt haszn�lj�k �ket a mai nyelvben.

Hagyom�nyosan a jap�n �r�s f�gg�leges �s fel�lr�l lefel�, jobbr�l balra halad. A modern k�nyvkiad�sban azonban a v�zszintes, balr�l jobbra halad� ir�ny is elterjedt. A jap�n �r�sban nincs sz�k�z a mondatban.